A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik.

A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig - szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas - különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód-Alsóbélatelepre látunk rá.
Rodostó turistaház: A turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. Az egyik Rákóczi és társai emlékét őrzi.
Rózsakő: A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek. Sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.
Tördemici kilátóhely: A pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, jobbra a Kő orra, a Csobánc, a Gulács. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.
Kő-kapu: Kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű ˝pinot gris˝, azaz szürkebarát nevű szőlőt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.
Kisfaludy-kilátó: A Badacsony 438 méteres magassági pontjánál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk.
Bujdosók lépcsője: A Bujdosók 379 lépcsője igazi kihívás a turistáknak, de ha eljutnak a tördemici kilátóig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek.
A Bujdosók lépcsője összesen 464 lépcsőfokból áll. Pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
Páholy kilátóhely: A Badacsony oldalában, a Kisfaludy-házat és a Rózsakőnek nevezett, hatalmas bazalttömböt elhagyva jutunk el ehhez a kilátóhelyhez, melyről csodálatos panoráma nyílik a szomszédos hegyekre. Páholynak is nevezik ezt a helyet, ezzel is jelezve az innen elénk táruló panoráma rendkívüliségét.

Ranolder kereszt: A hegy délnyugati oldalán, mintegy négyszáz méteres magasságban áll 1857. szeptember 14-e óta az a klasszicista kőkereszt, melyet állíttatójáról, a veszprémi püspökről neveznek Ranolder-keresztnek. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle.
Harangozó-börc: A Ranolder-kereszt alatt levő kilátóhely. A nép ˝gyapjúzsákoknak˝ nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és -tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kőpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.
Szegedy Róza-ház: A barokk stílusú egykori prés- és lakóházban élt a neves költő, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A két fiatal a szüreten ismerkedett meg. A ház ma emlékmúzeum.
Kisfaludy-ház: A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház. A költő egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, tulajdonképpen egyszerű borospince, különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.

Az északi Balaton-part borvidékei közül a legnagyobb hírű a badacsonyi. Nevével egybeforrt a "koporsó" alakú Badacsony-hegy képe és a szürkebarát fogalma. Az "istenek nektárjának" is nevezett badacsonyi bor legalább annyi árnyalatú, ahány istenséget ismertek a régi rómaiak... Bár a leghíresebb a szürkebarát, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling, amiből jó évjáratban aszú, de legalábbis késői szüretelésű bor is készül. Ismert az itteni szemelt rizling is - ha pedig kéknyelűre bukkanunk, azt becsüljük meg! Kuriózumnak számít, mert keveset termű fajta, ám fűszeres bora nemes eleganciájú.

Kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvény a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát.