Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal feltöltődött, és lápos sás- és nádtengerré vált. Szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága. A Kányavári-szigeten kialakított Búbos vöcsök tanösvény kísérő nélkül, szabadon látogatható.
A Kis-Balaton látnivalói, térképpel: www.heviz.me/kis-balaton/

A Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Kis-Balaton fokozottan védett területeire csak előzetes engedéllyel és kísérővel szabad bemenni. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a Kis-Balaton területén a természeti értékek megismerésére szakavatott vezetővel csónaktúrát, lessátrakból természetfotózást, madármegfigyelő túrát tart.
A táj szépségeit, miliőjét Fekete István ismertette és szerettette meg Tüskevár című regényével. Az írónak állított emléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága azzal, hogy egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten a nemzeti parkok napján felavatták a Fekete István-emlékhelyet (megközelíthető Fenékpuszta felől, a gátrendszeren keresztül). A kutatóház mellett felépítették a halászok egykori nádkunyhóját, és stílszerűen Matula-kunyhónak nevezték el. Érdekessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg, pontosan úgy, ahogyan azt Fekete István, a híres ifjúsági regényében lefestette.

Kapcsolódó oldalak: Balcsi.net

Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával.
Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükre maradt a Kis-Balatonnak. Helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.
A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara (Wolffia arrhiza); a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán ( Urtica kioviensis) és számos orchideafaj. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta (Botrychium lunaria), a gázló (Hydrocotyle vulgaris) és a kálmos (Acorus calamus). A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.

A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de -főleg vonulási időszakban - a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen. A fokozottan védett fajokból 27 faj észlelhető rendszeresen. A teljesség igénye nélkül megemlíthető közülük a kis kócsag (Egretta garzetta), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a cigányréce (Aythya nyroca), a réti fülesbagoly (Asio flammeus), és a legnagyobb ragadozómadár fajunk, a rétisas (Halliaetus albicilla) is. Az emlősök közül a vidrának (Lutra lutra) jelentős állománya él itt. További ritka, védett állat az északi vagy patkányfejű pocok (Microtus oeconomus),vízicickányfajok, csalitjáró pocok (Microtus agrestis), borz (Meles meles), nyuszt (Mustela martes), hermelin (Mustela erminea), stb. A terület a denevérek fontos táplálkozóterülete is. A Kis-Balatonnak gazdag a hüllő- és kétéltűfaunája. A védett halfajok közül pl. a lápi póc (Umbra krameri) és a réti csík (Misgurnus fossilis) tömegesen fordul itt elő. Ízeltlábú faunája is gazdag, a "szokásos" mocsári fajokból áll. A nemzeti park szitakötőfajokban leggazdagabb területe itt található, 41 fajt, közülük 13 védettet fedeztek fel a kutatók.
A nagykócsag a Kis-Balaton védett madara.

A Kis-Balatonon található Kányavári-sziget és Búbosvöcsök tanösvény a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról közelíthető meg. A mintegy két kilométer hosszú, szabadon látogatható sétaút 13 állomása elsősorban a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik, de az itt élő denevérfajokkal is megismerkedhetünk. A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul (Podiceps cristatus).
A Kis-Balaton madárvilága a Kányavári-szigetről (Balatonmagyaródtól 2 km-re északra) jól megfigyelhető. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke stb. Napjainkig itt 250 madárfajt figyeltek meg (Magyarországon 370-et), ebből közel 150 itt fészkel.

A millennium évében Zalavár - Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminõségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.
A Kis-Balaton Házba lépve az elõtérben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer mûködését többféle üzemmódban bemutató terepasztal látható. A földszint elsõ kiállítóterme idõutazásra invitálja a látogatókat.
A séta elején kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belsõ szerkezete látható. A IX. században épült vár és bazilikák eredeti állapotát maketten és grafikán tekinthetik meg az érdeklõdõk. Helyet kapott a Kis- Balatonvíz alatti világát bemutató dioráma is. Tovább haladva a látogatók a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festõmûvész képei pedig a természetet varázsolják elénk. A "sötétség leple alatt" ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával. A másik földszinti teremben fénygrafikák, tablók és makettek segítségével bõvebb ismereteket szerezhetünk a Vízvédelmi rendszerrõl. Mikroszkóppal a Kis-Balaton szabad szemmel nem látható élõlényeit is vizsgálhatják az érdeklõdõk.

Cím: Zalavár-Vársziget
Nyitvatartás: március 1-tõl október 31-ig: 9-12 és 13-18 óra között
Hétfõ szünnap!
Információ: 83/710-002
Belépődíj: Felnõtt: 365 Ft/fõ Felnõtt csoportos: 260 Ft/fõ
Diák: 160 Ft/fõ Diák csoportos: 105 Ft/fõ

Hányan tanultunk evezni, hányan ijedtünk meg a siklótól és fedeztük fel a nádast, a Kis-Balaton színes, különösen védett madárvilágát, amikor Fekete István Tüskevárát olvastuk! Most nemcsak képzeletben juthatunk el Matula bácsi kunyhójához és ismerhetjük meg a terület természeti kincseit, hiszen a Kis-Balaton területe a Nemzeti Park Igazgatóság külön engedélyével, szakvezetővel látogatható. A Diás-szigeten található Fekete István-emlékhely és a Matula-kunyhó látogatható: IV. 1.-VIII. 31. kedden és csütörtökön 10 órától, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kis-balatoni Kutatóházától (Fenékpuszta, Vönöczky Schenk Jakab Kutatóház).

A párját ritkító bivalyrezervátumban az állatok viselkedése pihenőhelyekkel és kilátóponttal ellátott másfél kilométeres sétaút bejárásával ismerhető meg. A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él. A telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére - ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része - 1976-ban került.
Nyitvatartás: H-V: 9 órától sötétedésig (egész évben)
Belépő: 500 Ft (felnőtt)

Az alaprajza miatt Csillagvárnak nevezett épületről sokáig azt hitték, végvár, de kiderült, hogy 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül. A Csillagvárat 1959-ben újították fel, és rendezték be a végvári vitézek életét tükröző bemutatóhelyet. A szobákban a korabeli használati tárgyak, képek mellett harci eszközök is láthatók. A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik.
Nyitvatartás: H-V: 9-18
Belépő: 400 Ft (felnőtt)