 |
A Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű, melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó.
|
 |
A hévízi tó környéke |
 |
|
Schulhof Vilmos sétány
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett elsétálva valóban egy délszaki szigeten érezhetjük magunkat. A fürdőhely levegője tiszta, por és páramentes. A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi még hangulatosabbá.
A szanatórium parkja
A szanatórium parkjában 80-100 évnél is idősebb fák is vannak az 1903-ban telepített kertben. A kórház főépülete körüli parkban 15 féle fenyőfajt, 34 lombos fafajt és 23 cserjefajt találunk. A fajok közül külön meg kell említeni a kaukázusi és a kolorádói jegenyefenyőt, az ezüst-, sima-, luc-, erdei-, fekete- és páfrányfenyőt és a tiszafát. |
 |
|
|
Hévíz utcái, terek, szobrok |
|
|
Római kori romkert |
Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század első felétől az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületből álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. |
|
Képek Hévízről |
|
|
| |
|
|
|
