A Tapolcai-medence legfontosabb földtani értéke a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, illetve koporsó alakú hegyek - csúcsaikon várrommal, a szoknyán szépen művelt szőlőkkel.

Másodlagos kúp vagy csonkakúp alakú képződmények. Kialakulásukat az üledékes térszínre ömlött híg lávának köszönhetik. Ezek a kemény takarók védelmezik meg az alattuk levő üledéket a későbbi letarolódástól. Az ilyen képződmények körüli, vulkánikus kőzetekkel be nem borított üledékes térszínek viszont gyorsan pusztulnak. Ennek az lesz a következménye, hogy a lávatakarós részekből csonkakúp, néha kúp alakú hegyek maradnak fenn, tanúskodva a térszín eredeti magasságáról. A tanúhegyek tehát másodlagos formák, a térszíni szelektív lepusztulás eredményei.
A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A természeti értékek gazdag sorához társul a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra, valamint a szőlőhegyek és községek megannyi építészeti emlékei: a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szőlőhegyi népi építészeti emlékek.
A pannonkor végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. A messziről nagyobb koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. Ezek könnyen omlanak. A Badacsony oldalain a még meglévő sziklák tövében hatalmas kőfolyások, kőtengerek láthatók, rajtuk alig tud megkapaszkodni a sajtmeggyes-nagylevelűhársas törmelékerdő. A bazaltkúpok cukorsüveg alakú formái a Gulács, a Tóti-hegy, a Hegyesd és a szigligeti Várhegy festői kúpjai.
A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. A kőomlásokon, bányafalakon tavasszal rendkívül látványos a sziklai ternye sárga virágzuhataga. A Badacsonyon csak itt előforduló mészkerülő virágos kőrises-bükkös él a sziklás részek letörésein, a hegy bükköseiben ciklámen, gyertyános tölgyeseiben májvirág, pirítógyökér, borostyánfojtó szádorgó található. A Szent György-hegy napsütötte szikláin virít a cseling-páfrány hazánkban csak itt előforduló kis populációja, együtt a ritka pikkelyharaszttal és a Lumnitzer-szegfűvel. A lisztes berkenye több helyi alfaja is megkapaszkodik az emberkéz által elérhetetlen sziklák repedéseiben. A Csobánc virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, a kőfalakon a ritka buglyos kőtörőfű és a hajdani várkertből kivadult orgonaliget. A Tóti-hegy apró kúpján festőien tarka virágszőnyeg fogadja a látogatót: az Orlay-murok fehér fátylába beleszövődik a tarka nőszirom, a kökörcsinek és a piros vadszegfűk látványa. A ferdén álló bazaltszálak repedéseiben látványosan sorakoznak a pannon madárbirs apró termetű bonzai-szerű cserjéi. A terület keleti szélén, permi homokkövön található a nyár végi piros virágszőnyeget adó csarabos törpecserjés, festői sziklák, borókások és a sárga virágú hölgymál fajok társaságában. A sík részeken, a hajdani láprétek maradványain számos botanikai szenzáció lelhető fel: Raposka alatt mocsári kardvirágos, orchideás láprét található, Káptalantóti mellett pedig az 1 m magasra megnövő, nagy és illatos virágú, másutt egyre ritkuló buglyos szegfűnek van gazdag előfordulása, az ősz eleji enciánkék virágú kornis tárniccsal.
A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él és szaporodik.
Kapcsolódó oldal: Balcsi.net

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4
m. Oldalát 280 méteres magasságig - szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas - különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód-Alsóbélatelepre látunk rá.
==> A Badacsony bemutatása a heviz.me oldalon

A Monostorapáti Erdészet és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság területén található a Tapolcai-medence egyik legforgalmasabb kirándulóhelye: a vulkáni eredetű tanúhegy, a Szent György-hegy. A nagy a turisztikai látogatottság miatt, az erdészet a közjóléti beruházások terhén pihenőhelyeket (fa esőbeálló, fa asztalok, padok) alakított ki a hegyen.
Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény
A természeti értékekben bővelkedő turistautakra illeszkedik a Balatoni Nemzeti Park által létrehozott, közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. Az első ismertető tábla a Szent György hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket. A hegy növényvilága, és a "jégbarlang" állomásai után, talán a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út, a 414 méteres csúcsig. A hegy tetején egy újabb tájékoztató tábla segítségével azonosíthatjuk az elénk táruló, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának megismertetésével végződik. A régióra jellemző és a hegyen is élő, védettséget élvező fűrészlábú szöcske (Saga pedo) szolgál, a sétaút jelképéül, mely minden állomásnál megjelenik az adott témához alkalmazkodva.
==> A Szent György-hegy bemutatása a heviz.me oldalon

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták. A
bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.
==> A Csobánc bemutatása a heviz.me oldalon

A többiektől eltérően a Csobáncnak nincs többé-kevésbé lapos teteje, jellegzetesen csúcsos, különösen észak-déli irányból szemlélve. A déli part jellegzetes, Fonyódról látható képében ez a Badacsonytól jobbra álló csúcsos hegy. A hegy teljesen vad, természetes erdős vidék, sem műtárgyak, sem pincék, az elhagyott bánya-sebet leszámítva civilizációnak semmi nyoma. A csúcsra is csak egy keskeny, egyszemélyes spirális gyalogút vezet fel. Itt épp ez a vadság az érték.
==> A Gulács bemutatása a heviz.me oldalon

A Tóti-hegy a Gulács kistestvére: egymás mellett állnak a Badacsony és a Csobánc között. A két hegy alakja teljesen egyforma, csak a Tóti-hegy egy kicsit kisebb. Cserében azzal kárpótol, hogy a csúcsa teljesen kopasz, így a körkilátást semmi nem akadályozza. A hegyet alig bányászták, oldalában nagyon szép hasadozott bazalt látható.
==> A Tóti-hegy bemutatása a heviz.me oldalon