A Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló építmény Magyarországon.

Az itt felépített sztupa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m széles sztupa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember28-án helyezték el a sztupa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztupa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.
A sztupa buddhista kultuszépítmény. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat
(itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-, életfa-motívumként is értelmezhető. A medhi három síkján levő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya tőlük mindig jobb felé legyen.
Kapcsolódó oldal: Balcsi.net

A jelenlegi malomépület helyén a település írásos emlékei szerint már a XVII. században vízimalom állt. A Major János-féle vízimalom a XX. század folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése.
Az épületet az 1950-es években átalakították, de a malomtechnikát nem fejlesztették tovább, csupán egy darálógépet szereltek be. Ennek működtetését rövid ideig egyetlen felülcsapós vízikerék biztosította, majd motorerőre, később villamosenergia-meghajtásra szerelték át. A malom 1960-ig működött.
Az ipartörténeti emléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2000-ben vásárolta meg, majd felújítását követően 2005 márciusában bemutatóhelyként nyitotta meg. Az épület utca felőli oldalán interaktív bemutatóterem működik, ahol a malom működő makettje mellett megismerhetők a darálás tárgyi eszközei, a malom tartozékai és felszerelései.
Látogatható ( Zalaszántó, Ádám u. 2. ):
2008. március 15 - október 19: 10-17 óra
Ettől eltérő időpontban: bejelentkezéssel
Belépődíjak:
Felnőtt: 400 Ft
Gyermek: 200 Ft

Zalaszántó községet csodálatos tájképi környezet övezi. Itt a Szántói-medencében találkozik a dolomitból és mészkőből álló Keszthelyi-hegység a Déli-Bakonnyal, illetve a Balaton-felvidék bazaltvulkáni területével. Déli irányban Rezi, északkeleti irányban Tátika várának romjai emelkednek. A térség 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Zalaszántóról az első hiteles oklevél 1236-ból való. A Zamtho (Zamtow) nevű helyiséget első ismert birtokosa, Zaland püspök hagyta a veszprémi egyházra a XIII. század második felében. A település neve - Szántó - a "szánt" igéből származik, és arra utal, hogy földműves, szolgáló népek lakták. A XV. században Zala megye törvénytevő gyűléseinek egyik székhelye. Ebben az időben emelték mezővárosi rangra. A róla elnevezett járáshoz több település is tartozott (Zsid, Rezi, Kovács, Hidegkút). A település a török időben elpusztult. A XVIII. századtól a Festetics család birtoka. A XX. század elején gőz- és vízimalom üzemelt a faluban, 1930-ban ipari kör alakult. A Kotsy vízimalom a "Falu kocsma" mellett, az Ádám utcában található.